egy kis romantika

Tegnap este nem aludtak otthon a fiúk, Balázs mondta, hogy elvisz egy elegáns helyre vacsizni.

Aztán kitalálta, hogy Takáts Tamás lesz az Old Man'sben, menjünk oda. Én még edzeni mentem előtte, úgy volt, hogy 8kor indulunk otthonról.

Jött is értem nyolcra, kérdeztem, mikor kezdődik a koncert, mondja, hogy nem volt olyan asztal, ahonnan látszik a színpad, nem oda megyünk, hanem a Petőfi tanyára. Kicsit behisztiztem (ez egy elég lepukkant alkesz tanya Újpesten). Mondja, jó, akkor a Külvárosiba. Elindultunk, más irányba kanyarodi, és aszondja, menjünk a Pizza Hutba a Pólusban, ott már rég voltunk. Javasoltam a Liszt Ferenc teret, mondván ott is, és mégiscsak jobb helyek. Aztán az Andrássyn, mikor túlmentünk, és kérdeztem, hogy miért nem parkolunk, mondta, hogy meg akar fordulni, még ki is nevettem, hogy elég esélytelen.

Aztán leparkolt a Meridien előtt... És volt asztalfoglalásunk, az ablaknál! Annyira meglepődtem! Finom volt az étel, az ital, jót beszélgettünk, szerelmesen nézett rám... Rég volt ilyen szép esténk!

mozi :-)

Tegnap este végre eljutottam moziba (kb két éve voltam utoljára). Nem volt túl nagy szám, a Testőrt néztük meg, de a mozi élmény! Az már nagyon hiányzott!
És ettünk nacho chipset is sajtszósszal (ezt is csak a moziban szoktuk), az is jól esett.
És végre egyszer a gyerekeket nem mi altattuk, csak aludtak, mire hazaértünk, lehetett egyből összebújással indítani (általában gyerekek altatása címszó alatt mi hamarabb alszunk el, mint ők).
És a jó kis amcsi filmről Balázsnak beugrott, hogy nekem még nincs vízumom, pedig ha minden összejön, februárban kelleni fog, úgyhogy el kellene kezdeni intézni...

élek ám...

Mivel az Évi már nagyon hiányol, bejelentkeztem, pillanatnyilag nagyon el vagyok havazva munka ügyileg, ezért nem jut idöm írogatni...
Na, mondjuk ez nem a teljes igazság. Ha már írok, öszintén. Azért is nem írok, mert múlt héten munka után mire hazaértem, fürdetés, fektetés volt, majd gyerekek apja elment (mert küldtem), és még otthonról felhívott 11 után minden nap, hogy egy órát legalább beszélgetéssel tölthessünk.
Merthogy most fordult a kocka. Most ö akarná, hogy állapodjunk meg, visszajönne (mondjuk a nöjét nem teszi ki potyára, csak ha igent mondok, én meg addig nem mondok igent, ördögki kör), én meg nem igazán vagyok lelkes, tartok töle, hogy megint csak csalódnék. Aztán szombat óta itt is alszik, nagyon próbálkozik, én nem hagyom magam, akkor meg megkérdezi miért vagyok undok. Nah, mindegy. Szóval, ilyenek miatt nem írtam.
Pedig tegnap meg akartam írni, hogy tegnap megvolt egy tökéletes napom: dolgoztam is, gyerekeztem is, olvastam is a könyvemböl (Merle Libben a szoknya), hímeztem is - már csak a salsa hiányzott

pasik és csajok

Ma olvastam egy netes ismer�'s "tollából", hogy tegnap lelépett a párja, egy kisgyerekes anyukával, úgy, hogy a közös gyerekük nincs fél éves. Még úgy emlékszem én is az érzésre, mintha tegnap lett volna, pedig lassan egy éve már....Mi van a mai pasikkal? Persze nyilván nem minddel, de annyi ilyet hallani manapság, szinte nem is ismerek olyan 5 év alatti gyerk�'cöt, ahol apuka ne lenne már túl egy n�'zésen. Ennyire ilyeszt�' a felel�'sség? Vagy most már korábban jön a kapuzárási pánik? És a n�'ket sem értem, akik a másik oldalon vannak. Nekem nem venné be a gyomrom, hogy miattam menjen szét egy család. Ráadásul az esetek töbségében apuka egy id�' után elkezd teperni visszafelé. Hogy harminc éves kor körül miért nem lehet el�'re gondolkodni? Na mindegy, egyébként is ma úgy döntöttem, hogy azt a megjegyzését, hogy ne reménykedjek abban, új párt találok, mert �' már próbálta, és neki nem jött ben, nem destruktívként értékelem, hanem úgy, hogy �' már rájött, én vagyok a f�'nyeremény (azért nem egészen igaz, de jó így gondolni), más is rá fog jönni... Remélem.Ja, és a fiamnál ma vendégségben volt egy kislány (három évesek mindketten) és �'k úgy érezték, muszály tisztázni dolgokat:- Te akkor fiú vagy?- Én... igen. Te meg lány? Akkor jó!És ez az élet rendje.