péntek, március 03, 2006

munkamánia

Megjöttünk síelésből.
Baromi jó volt, még napi 3-4 órát síelni is tudtam, hála anyunak, nagyon jólesett nekem.
De ami itthon várt! Már a megérkezésünk éjszakáját is végigdolgoztam, és azóta is csak szakadnak a nyakamba a dolgok. Mindenkinek nagyon fáj, hogy elmentem két napra, az bezzeg senkinek sem, hogy a négyszer 4 óra helyett most már rendszeresen 6-8 órát vagyok bent... Na mindegy.
Viszont úgy döntöttem, expárom kap még egy esélyt, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle. Egyenlőre kedves, udvarol. de én nagyon szkeptikus vagyok. Pedig ha nem lennék, felhőtlenül boldog lehetnék... Na mindegy, most szervezett egy családi wellness hétvégét, másfél óra múlva indulunk, majd utána referálok.
Viszont a posta nem remekel most: először fordul elő, hogy nem kaptam Magazint (még jó, hogy tegnap teázni voltam Macsiékkal, amikor mondtam neki, előhúzott a táskájából egy példányt, már van újságom), és Szombathelyről is várok egy csomagot (tértivevénnyel, ajánlva) az sem ért még ide, pedig a céghez kértem, és 24 órás portaszolgálat van.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon szurkolok nektek! Csak jót, csupa jót!

A posta meg majd csak megérkezik!
amotae

Névtelen írta...

Remélem, összejönnek a dolgok, úgy ahogy szeretnéd!
Olvastam valahol:
"Ne menj hozzá olyanhoz, akivel együtt tudsz élni! Menj ahhoz, aki nélkül nem tudsz élni.."
No én ezért vagyok még mindig együtt a Balázzsal.
iancsa

Rita írta...

Vicces... Dettó. Ő is azt mondja, hogy azért teper most vissza, mert leesett neki, hogy el is veszíthet, és ettől nagyon megijedt. Addig azt hitte, ez háttérnek mindig itt lesz, visszajöhet, amikor akar.